Felkészülési Mérkőzések
Tisztelt szurkolóink és kedves látogatók!
A bajnoki szünet eseménydúsan telt, hisz majd minden hétre esett legalább egy felkészülési mérkőzés. A „hagyomány” szerint minden évben karácsony előtt 1 héttel ér véget számunkra a szezon, és az újesztendő első hétvégéjén már kezdjük is a felkészülést. Ez most se volt másképp. Az óévét a Szécsény VSE és a BSE elleni edzőmérkőzésekkel zártuk, az újévet szám szerint hat felkészülési mérkőzéssel (Berkenye SE, Erdőkertes SE, Göd SE, Vác VLSE U18-as csapata, Csomád SE, Nőtincs SE) és egy kupamérkőzéssel kezdtük. A heti 2 edzés plusz 1 mérkőzés nem valami sok, de a játékosok fejlődését még ez a kevés mennyiség is segíti.
Minden döntetlen vagy vereséggel végződő mérkőzésen mi álltunk közelebb a győzelemhez, de a védekezésünkben adódó hibákat ellenfeleink jól kihasználták. Ezt az egész csapat védekezésére értem, nem csak a védő harmadban futballozókra! Sokszor hiányzik csapatunkból a higgadtság és megfontoltság. Sok erős egyéniség van a keretünkben, ám kiélezett szituációban nem tudnak megfelelően reagálni adott helyzetekre. Van, aki gyorsan felhúzza magát, ezzel görcsössé teszi a csapatot. Van, olyan akinek, ha nem megy a játék, akkor nem tesz meg mindent azért, hogy koncentrációval és akarattal átlendítse magát a nehézségeken. Van olyan is, aki nehezen viseli a kritikát és ez megtöri a teljesítményét. Ezeket a negatív tényezőket nehéz kezelni, mert olyan mentális képességekhez kötődnek, melyek az alaptermészetből fakadnak, és csak az adott problémával rendelkező játékos segítségével változtatható meg.
Nőtincs és a BSE ellen ki-ki mérkőzést játszottunk. A szerencsésebb csapat győzött mindkét alkalommal. A Csomád elleni találkozón külföldön való tartózkodásom miatt nem voltam jelen, így nem tudok teljes értékű véleményt mondani a játékunkról. Csak annyi hozzáfűznivalóm van, hogy ha egy csapat magabiztos és könnyű meccsnek ígérkező 2:0-s félidei vezetés után ilyen megalázó vereséget szenved, akkor azzal a közösséggel mentálisan valami nagyon nincs rendben! Mindez annak köszönhetően történt, hogy egy kósza gondolattól vezérelve a második játékrészben védőt játszatnak csatár poszton azok, akikre a csapat vezetését bíztam a távollétemben. Emellett olyan cseréket és szerkezeti változásokat alkalmaztak, ami teljesen felborította a csapat játékát. Mindezekből azt a következtetést vontam le, hogy ha én nem tudok valamilyen okból a csapattal tartani, akkor ezen túl még edzőmeccsen is csak az Elnök Úr vagy az ifjúsági csapatunk edzője helyettesíthet!
Összegezve tapasztalataimat, azt gondolom, hogy játékunk csak részben olyan, amit próbálok a csapattal megvalósítani. A kombinatív sokpasszos futball csak 2-3 labdarúgónknak megy. Ettől függetlenül nem szándékozom változtatni a szemléletemen és felfogásomon. Az intelligens, kreatív támadófutball híve vagyok, mely a labdatartáson alapul. A labdatartás nagy előnye nemcsak a támadásban mutatkozik meg azáltal, hogy nyomás alatt tarthatjuk ellenfelünket, hanem a védekezésben is, ugyanis labdavesztés után azonnal képes a labdavesztő játékos a közelben lévő társa segítségével letámadni a labdás játékost. Ehhez képzett, gyors reakcióidejű, jó erőnlétű labdarúgók kellenek. A jelszó tehát lehet az, hogy „Urald a játékot, birtokold többet a labdát az ellenfelednél, így Te irányítod a mérkőzést, ezáltal a kapud is kevésbé forog veszélyben.”.
Természetesen ezt sokkal könnyebb kimondani, mint megvalósítani, de az biztos, hogy ezt az alapelvet rögzítem minden labdarúgóm gondolkodásában.
Végezetül pár gondolattal zárnám az írásomat:
Minden labdarúgónknak vannak értékei és jó alapképességei, de az is biztos, hogy nem fogja ezt a játékot minden játékosunk tudni és megvalósítani. Azonban biztos vagyok benne, hogy kreativitásuk, döntéshozó képességük, és képzettségük csak ezzel a szemlélettel fejleszthető. Nem csak ezen a szinten kevés az olyan labdarúgó, aki ezt a fajta futballt képes megvalósítani illetve ezzel azonosulni. Két-három osztállyal feljebb is többnyire erőfutballisták vannak, akik brusztolnak inkább, mint futballoznak, így nem csoda, hogy borzasztó nehéz olyan játékost igazolnunk, aki játékunkat az általam kívánt stílus irányába mozdítja. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy szemléletünkkel sokak szimpátiáját elnyertük, és a jövőben hozzánk kerülő fiatal játékosoknak is képesek leszünk olyan értéket és képzést adni, mellyel segíteni tudjuk őket, hogy minél sikeresebbek legyenek ebben a sportágban.